HORVÁTH FERENC     1562-1563   

A egri várkapitány, Petropolyai Horváth Ferenc néven ismert, de életéről nagyon keveset tudunk.  Eger 1527-ben I. Ferdinánd Habsburg korály birtokába került. 1530-ban Szarvaskő várnagyának a király Horváth Ferencet nevezte ki, aki a várat az összes tartozékaival együtt elfoglalta. 1549-ben, Oláh Miklós egri püspökké történt kinevezése után Horváth Ferenc átadta a szarvaskői várat Dobó Istvánnak, aki Szarvaskőre Szalkay Balázst nevezte ki várnagynak. Horváth 1558-ban a gyulai várban szolgált.

1550.évtől Verancsics Antal került az egri püspöki székbe és feladatául tűzte ki a várban szolgáló  katonák reformációból való megfékezését. A harci tapasztalatokkal rendelkező katolikus vallású Horváth Ferencet hívta Egerbe várkapitánynak, aki 1562 nyarán német vértes lovasok és német gyalogosok élén megérkezett Egerbe. Zolthay Istvántól vette át a várnagyi rangot. Ezután  a püspök még az év elején kiadott egy körlevelet, amelyben megtiltja büntetések terhe alatt bárkinek, hogy kálvinista prédikátort a házába fogadjon, vagy ilyen gyülekezetbe eljárjon. Horváth Ferenc helyettese Pilinyí Bálint lovas kapitány volt. Verancsics a kapitány felett az irányító szerepet gyakorolt. Petropolyai Horváth Ferencnek és Pilinyi Bálint másodvárnagyának Verancsics Antal püspök előtt letett esküje nem tér ki feladata részleteire, zömében elsősorban az egyházfő, másodsorban az uralkodó iránti feltétlen ragaszkodást és kiállást nyilvánítja ki, birtokok hivatali intézése is feladata.     Röviden bemutatom Horváth főkapitánysága 1562-63. alatt történt eseményeket:      A harcok az oszmánok ellen szüntelenül folytak. Az 1562. évben az egri várbeliek egészen Szeged városáig portyáznak. Mehmed Cselebi és Bechran vajda épp az adót szedte be, amikor az egriek az adóbeszedőket kíséretükben lévő 18 katonájukkal együtt elfogták és a beszedett adóval együtt szerencsésen visszatértek Egerbe.                                                            A török portyák révén szinte állandósultak a falupusztulások észak Magyarországon. 1562. szeptember 10-én a füleki bég nagyszámú lovassal Szendrő vidékén három falut, Perkupát, Szalonnát és Jabloncát felgyújtotta, lakosait rabszolgának elhurcolta. Még szintén az évben Kara Dzsafer hatvani bég katonái a Borsod megyei Hejőpapi falura törve, onnan egy-egy gyermeket és lovakat raboltak el. Miközben meghódoltatták ezt a falut, vele egy időben az Eger melletti Ostoros községet is adófizetővé tették. 1562-ben az Eger alatt csupán néhány kilométerre fekvő Nagytálya és Maklár már a töröknek adózik. Az év során a török zsoldban álló rác martalócok  pusztították a Mátraalját, Gyöngyössolymost, feldúlták és pusztították a lakosait. 1562. október 8-án éjjel a hatvani szandzsák 125 katonája a Borsod megyei Árokszállást rohanta meg, a helybelieket kínozták, több embert gerendákra kötöttek fel, s közben a testükre gyertyát csepegtettek. Az ártatlan emberekkel is úgy bántak, mint az állatokkal.                                                                                                                               1562. november 5-én Verancsics Antal egri püspök panaszolta I. Ferdinánd királynak a következőket: „ Volt egy tizedszedőm Sajókaza városában, egri vitéz 10 gyaloggal és 12 lovassal, kik őrizetére voltak rendelve. Az itteni templomot nem csekély munkával megerősíttettem, hogy ott az éjjeleket nyugodtan tölthessék. Mintegy 200 lovas és 100 gyalog füleki török megrohanta őket, hogy embereimet a megerősített templomban elfogják. Eközben a putnoki kastélyból egy csapatnak, mely az esztergomi érsek tizedszedőjét kísérte, tudomására jutott embereimnek veszedelme s segítségükre sietett. De a török nagyobb számmal lévén leverte őket, s 52 emberünket elfogta. Így zsákmánnyal megrakottan tértek vissza Fülekre. "                                                         Heves és Borsod megyében állandó rettegésben tartotta a török a népet. Az állandósuló török portyák miatt a környékbeli építkezéseket is végbeli katonák felügyelték. Arlón (Borsod megye) is épült 1562-ben egy kastély, melyhez Verancsics püspök Borsod megyéből is kért munkásokat. Ezt a kastélyt Pásztói Ferenc és János nemesi kúriáján emelték. Zay Ferenc kassai főkapitány viszont nem helyeselte az építkezést. Ezért is küldte Illyevölgyi János megbizottját a püspök Kassára, hogy részt vegyen azon a megbeszélésen, amelyet az építmény lerombolása vagy továbbépítése ügyében tartottak. Arlón előbb csak hat huszár teljesítette szolgálatot Porkoláb Kálmán egri vitéz vezetésével, majd 1563 júliusáig 4 és 12-e között szintén egri katonák végezték a kastély őrzését.                                                                                                                                Az egri várból 1562-ben két ízben is küldtek ki kisebb csapatokat a török ellen. Tavasszal Balassa János kapitány Szécsény ellen támadt. A várat Sasvár szolnoki bég tartotta a kezében. A támadás először sikeres volt, uralták a helyzetet. Időközben Sasvár hívására 800 török lovassal sietett a segítségére Hasszán füleki bég és március 27-én Szécsény alatt megtámadta a magyarok táborát, akik vereséget szenvedtek a túlerővel szemben és maga Balassa is csak nagy üggyel-bajjal tudott megmenekülni. Balassa csapatában Egerből Mátyás Demeter hadnagy vitézei harcoltak.

Horváthnak Verancsics püspök szolgálataiért birtokokat is adományozott, így Tiszanána és Sarud települések környékén.

Következő évbenHorváth Ferenc távozik a várból, Mágócsyt Gáspárt 1563 decemberében nevezték ki helyette az egri vár főkapitányává, de ő csak 1564. március vette át a várat. A téli hónapokra átmenetileg báró Forgách Simont rendelték ki a vár katonai vezetésére. A tisztségváltásra kirendelt bizottság tagjai Bornemissza Gergely csanádi püspök, Bethlenfalvi Thurzo Ferenc Árva vármegye főispánja, Pasnowsky János trencséni várnagy és Trencsén vármegye főispánja, Dobó István Bars megye főispánja és bányavárosok főkapitánya, Poppendorf Ferenc haditanácsos, Kielman András mustramester, Pesthy Ferenc, Szegedy Gergely és Zelinaszentmiklósi Miklós kanonokok. Verancsics Antal püspök irányítása alól átvette a Habsburg király a várat. Petropolyai Horváth Ferenc az egri püspökkel állt szoros kapcsolatban, szorgalmasan végezte a főkapitányi feladatait. További sorsáról nincs adatunk, még annyit tudok, hogy felesége Ráskay Krisztina, gazdag földbirtokos lánya volt.

Írta: Erdei László, 2021 évben

Felhasznált irodalom: Egri végvárak tevékenysége   1548-96 között Csiffárygeregely